A hagyomány születése. Nagy érdeklődés övezte az első Magyar Jogi Könyvszalont

A rendezvénynek a Károli Gáspár Református Egyetem impozáns épülete, a KárolyiCsekonics-palota adott otthont. A francia mintára életre hívott szakmai eseményen 19, a Kárpát-medencében magyar nyelvű jogi könyvkiadással foglalkozó kiállító hozta el legújabb könyveit, és több, mint 50 neves szerző tartott könyvbemutatót, dedikált. Közjogi méltóságokkal, közismert jogászokkal, jogtudósokkal találkozhattak, valamint értékes pódium-beszélgetésekkel lettek gazdagabbak a látogatók. Több, mint 500 érdeklődő volt kíváncsi a jogi könyvek ünnepére, amely egyúttal a jogász társadalom kötetlen diskurzusának is alkalmat teremtett. A rendezvény díszvendége, Áder János köztársasági elnök úgy fogalmazott: a könyvszalon „hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez”

A rendezvényt Prof. Dr. Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese nyitotta meg. Beszédében Concha Győző jogtudós szavait idézte, aki Politika című művében már 1895-ben felhívta a társadalom figyelmét arra, hogy „addig bizonyosan nem lesz erős, szervezett magyar tudomány, amíg saját íróinkkal behatóan nem foglalkozunk, saját gondolatvilágunk szervesebb összefüggését meg nem teremtjük”. Rektorhelyettes asszony kiemelte, hogy a Könyvszalon „új lehetőséget kíván teremteni az igényes jogi diskurzus számára”, és hagyománnyá tételével a magyar jogi kultúra gazdagítása mellett a jogi hivatás képviselőit is szeretné közelebb hozni egymáshoz.

A rendezvény fővédnöke, Dr. Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédében kiemelte, hogy a könyvszalon „hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez”. Az államfő idézte Deák Ferenc Kemény Zsigmond báróhoz írt levelét, amelyben úgy fogalmazott: minden perc, melyet tanulásra, minden fillér, amit a tudományoknak s azok közlönyeinek pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat.

Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy egy könyv megjelenése mindig ünnep, majd emlékeztetett: voltak olyan politikai rendszerek, amelyek ellenségként tekintettek a könyvekre, elégették, bezúzták, tiltották azokat. Hozzátette: a jogi könyvteremtés legjavát ünneplik a rendezvényen, ami valós hiányt tölt be: a jogászi közvélemény koncentrált figyelemfelhívását a könyvújdonságokra. Az elnök rámutatott: a francia jogászság sokat megőriz abból a szellemi és gondolkodásbeli függetlenségből, amely az angolszász jogfelfogással konkuráló kontinentális jogot jelenti, de az autonóm és kreatív jogászi gondolkodás a magyar jogásztársadalomra is jellemző. Hozzátette: az identitás, a kultúra részben könyvek segítségével öröklődik nemzedékről nemzedékre, különösen igaz ez a jog területére.

Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke beszédében felidézte, hogy a reformkor óta létező jogi könyvkiadásnak tradíciója van Magyarországon, a második világháború előtt több kiadó is működött, amelyeket az ’50-es években államosítottak, és „sötét időszak jött”, amikor „a jogász ellenség volt”, és így a jogi kultúra se tudott fejlődni, mindössze három jogi kar működött, mert nem volt szükség a hatalom szemében az igazságkereső, kötözködő jogászokra. Nehéz időszak volt, a jogi könyvkiadás cenzorok ellenőrzése alatt állt – fogalmazott. Hozzátette: a rendszerváltozás után ma már 18 jogi könyvkiadó és 8 jogi kar van, ami bizonyítja, hogy a demokratikus rendszernek szüksége van a jogra és a jogászra. A jövőről szólva elmondta: már nem csak a print kiadványokról kell beszélni, ott vannak a digitális kiadványok és a jogkeresők is. Trócsányi László elmondta azt is, hogy a Magyar Jogász Egylet a rendezvényből szeretne hagyományt teremteni, mert az alkalmat adhat a jogi élet szereplőinek is a találkozásra.

Az ünnepségen a Magyar Jogász Egylet nevében Trócsányi László emlékéremmel jutalmazta Áder János köztársasági elnököt, az első Magyar Jogi Könyvszalon díszvendégét, valamint Czine Ágnest, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettesét, köszönetét kifejezve, hogy a Károlyi-Csekonics-palota adott otthont  az eseménynek.

A rendezvényt előadóként, illetve dedikáló szerzőként megtisztelte: Ambrus István, Balogh Elemér, Bánáti János, Bíró-Nagy András, Csehi Zoltán, Csink Lóránt, Dezső Attila, F. Rozsnyai Krisztina, G. Karácsony Gergely, Gajduschek György, Gábor Zsolt, Gyekiczky Tamás, Halász Iván, Harkai István, Hegedűs Andrea, Herke Csongor, Horváth Attila, Hubai Ágnes, Ibolya Tibor, Jakab András, Koltay András, Lajtár István, Lovászy László Gábor, Martonyi János, Mezey Barna, Molnár Attila Károly, Móré Sándor, Nagy-Fribiczer Gabriella, Nagy Janka Teodóra, Orosz Mária, Palotás Gergely, Páli Benedek, Péterfalvi Attila, Pokol Béla, Polt Péter, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, Prőhle Gergely, Rokolya Gábor, Schanda Balázs, Siklósi Iván, Sólyom László, Stumpf István, Sulyok Tamás, Szeibert Orsolya, Sziklai Júlia, Szilovics Csaba, Szuchy Róbert, Takács Péter, Támis Norbert, Tóth Mihály, Törőcsikné Görög Márta, Török Bernát, Trócsányi László, Várady Tibor, Varga Judit, Varga Zs. András, Várhomoki-Molnár Márta, Vékás Lajos, Veress Emőd, Wopera Zsuzsa, Zárug Péter Farkas.

A 2020-as évben megjelent legjobb elméleti és legjobb gyakorlati jellegű jogtudományi szakkönyv szerzője és kiadója vihette haza a Könyvszalon Nagydíjat. Előbbit Tóth Mihály Örök kérdések és bizonytalan válaszok az ezredforduló évtizedeinek büntetőjogi világából – Válogatott írások c., a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelent kötete, utóbbit Csehi Zoltán (szerk.), Bán Dániel, Bereczki Ildikó, Csehi Zoltán, Király Lilla, Király Miklós, Metzinger Péter, Nemessányi Zoltán, Osztovits András, Palásti Gábor, Raffai Katalin, Szabó Sarolta, Somssich Réka, Szeibert Orsolya, Szőcs Tibor: Magyarázat a nemzetközi magánjogról c., a Wolters Kluwer Hungary által kiadott szakkönyv érdemelte ki. A Magyar Jogász Egylet Nagy Ferenc: Anyagi büntetőjog. Alapvetések és a bűncselekmény tana c. könyvéért az „Elméleti jogászoknak szóló legjobb jogtudományi szakkönyv” kategóriában Magyar Jogi Könyvszalon emlékérmet (posthumus) adományozott, melyet Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja vett át. A 2020-as évben megvédett legjobb PhD disszertáció írója pedig anyagi támogatást kap a Magyar Jogász Egylettől értekezése megjelentetésére. Ebben a kategóriában két első helyezést is hirdetett a bíráló bizottság elnöke Sulyok Tamás. A nyertes szerzők és pályaművek a következők: Dr. Harkai IstvánAz internet hatása a többszörözési és a nyilvánossághoz közvetítési jogra c. disszertációja a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karról és Dr. Völcsey Balázs Az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmének összehasonlító elemzése a magyar, a német és a svájci polgári perjog alapján c. doktori értekezése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karról.

A Magyar Jogász Egylet felkérésére az Országgyűlési Könyvtár munkatársai az első Magyar Jogi Könyvszalonra elkészítették a magyar nyelvű jogi könyvkiadás történetéről szóló kiállítást is, amely hamarosan vándorkiállításként az Országgyűlési könyvtárban is megtekinthető lesz.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik jelen voltak a hagyomány születésénél, és részvételükkel segítettek útjára indítani ezt az új kezdeményezést, reményeink szerint jövőre újra találkozunk, a második Magyar Jogi Könyvszalonon.

A fényképeket készítette: Sebestyén László és Érczi László

Az eseményről készült további fényképek megtekinthetőek a Galériában.

További hírek

Első Magyar Jogi Könyvszalon interjúk

Első Magyar Jogi Könyvszalon interjúk

Az Első Magyar Jogi Könyvszalon résztvevőivel – köztük a jogász szakma kiválóságaival – készült interjúk alapján összeállított rövidfilm már elérhető.