Életének 86. évében, családja körében elhunyt Harmathy Attila jogtudós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Harmathy Attila 1937. április 20-án született. 1959-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol kezdetben római jogot, majd polgári jogi oktatott. 1982-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. Egyetemi oktatói tevékenysége mellett fiatal kora óta az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének a munkatársa is volt.
1981-ben lett az MTA doktora, 1993-ban levelező tagja, 1998-ban pedig az MTA rendes tagja. 1996 és 1999 között az MTA alelnöke, 1999 és 2007 között pedig az Alkotmánybíróság tagja.
Kiváló ismerője volt a magánjognak, amelyet nemcsak magyar, hanem több idegen nyelven is magas szinten művelt. Évtizedes oktatói pályafutása során jogászgenerációknak tanította a polgári jogot, iskolateremtő munkássága révén pedig meghatározó szerepet töltött be a magyar civilisztika rendszerváltás utáni történetében.
Harmathy Attila az Első Magyar Jogi Könyvszalon Nagydíj Bíráló Bizottságának elnökeként nagy lelkesedéssel és a tőle megszokott alapossággal vetette bele magát a munkába. Nagy megtiszteltetés volt a Magyar Jogász Egylet számára, hogy a tavalyi rendezvényen még személyesen részt vett, és az elméleti jogászoknak szóló nyertes pályaművet, Tóth Mihály Örök kérdések és bizonytalan válaszok az ezredforduló évtizedeinek büntetőjogi világából – Válogatott írások c. művét méltatta. A vele készült interjúban így nyilatkozott: „Történelmi időszakonként a jognak más a szerepe. A jog mindenütt megjelent, csak épp más-más oldalával. Volt olyan időszak, ahol nagyon erősen a büntetőjog állt előtérben, aztán megváltoztak a körülmények és a jognak különböző más oldalai kerültek előtérbe. Az, hogy áttekintés legyen a jogrendszerről, és áttekintés legyen arról, hogy mi jelenik meg jogi témában, az meglehetősen hiányzott… ez a rendezvény hozzásegít. Az én számomra nagyon nagy meglepetés, pozitív meglepetés. Nem képzeltem, hogy a kiadók részéről ilyen nagy érdeklődés van, és nem képzeltem, hogy a jogászság részéről ilyen érdeklődés van, úgyhogy ez egy nagy siker.”
Tisztelettel adózunk emlékének!